A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak: a legtöbb folyóvizes eredetű, de akad itt a beszivárgó vizek oldó hatására kialakult zsomboly (aknabarlang) és a mélyből feltörő vizek által formált barlang is. A listát 2000-ben bővítették ki a Dobsinai-jégbarlanggal. A világörökség listáján szereplő barlangok [ szerkesztés] Név Ország Település Felvétel éve Almási-zsomboly Magyarország Bódvaszilas 1995 Bába-völgyi 1. víznyelőbarlang Szögliget Bába-völgyi 2. víznyelő barlangja Bába-völgyi 3. víznyelőbarlang Bába-völgyi 4. víznyelőbarlang Babot-kúti 1. inaktív forrásbarlang Jósvafő Babot-kúti 2. inaktív forrásbarlang Babot-kúti-forrásbarlang Aggtelek Banán-zsomboly Baradla–Domica-barlangrendszer Baradla Hosszú-Alsó-barlang Baradla Rövid-Alsó-barlang Baradla-tetői-zsomboly Béke-barlang Borsodi-zsomboly Tornanádaska? Borz-barlang Búbánat-zsomboly Komjáti Bújócska-barlang Cickány-zsomboly Csapás-tetői-barlang Szinpetri Csempész-barlang Csörgő-forrásbarlang Danca-barlang Égerszög Darázs-lyuka Bódvaszilas?
A Világörökség Egyezmény szabályzata értelmében e címre csak a legkiemelkedőbb, viszonylag sértetlen természeti értékek pályázhatnak, amelyek megőrzése biztosítható. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai címen, Magyarország és Szlovákia közösen összeállított és a Világörökség Bizottság elé terjesztett pályázati anyagának legfőbb szakmai érvei e felszín alatti világ rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége voltak. Az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint 1200 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 280 nyílik hazánk területén. Legismertebbek a folyóvizes eredetűek, amelyeket a vízzáró kőzetekből felépülő térségekről érkező, a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. Számos barlangban egész éven át, másokban csak olvadáskor, vagy nagy mennyiségű csapadék lehullásakor vannak vízfolyások. Legtöbbjük azonban a karsztfejlődés eredményeként inaktívvá vált.
A barlangrendszer kialakulásának kezdete a földtani adatok alapján körülbelül kétmillió évvel ezelőttre tehető. A mészkőben a patakok vize vájta, koptatta és oldotta ki az üregeket, barlangokat, majd a lecsepegő víz mésztartalmának kicsapódása építette fel szép lassan a változatos formájú cseppköveket, amelyek a mai napig lenyűgözik a látogatókat. Formájuk, a mai látogatókéhoz hasonlóan, már felfedezőik fantáziáját is megmozgatta – így születtek az olyan beszédes elnevezések, mint a Sárkányfej, a Tigris, az Anyósnyelv, az Oszlopok csarnoka vagy az Óriások terme. A kiváló akusztikájú, lenyűgöző látványt nyújtó Hangversenyteremben a mai napig rendeznek komoly- és könnyűzenei barlangi koncerteket. A Baradla-barlangban és más környékbeli barlangokban talált régészeti leletek pedig arról mesélnek, hogy már az őskori ember is menedéknek használta azokat. A hat-hétezer évvel ezelőttről, a csiszolt kőkorból származó, kőből és állati csontból készült eszközök, a bükki kultúrából fennmaradt, vonaldíszes cserépedények mellett a korai vaskorból származó arany ékszereket és harci felszerelést is feltártak a régészek.
Ha a Kéktúra miatt vetődünk Aggtelekre, Jósvafőre vagy a csereháti Bódvarákóra, érdemes benézni egy barlangtúrára. Ez az egyedülálló, Magyarország és Szlovákia határvidékén található barlangrendszer 1995 óta képezi az UNESCO Világörökség részét. A számos barlang számos lehetőséget kínál arra, hogy szakszerű vezetéssel felfedezhessük ezt a világot. Választhatunk a legismertebb részeket bemutató barlangi séta vagy a patakban gázoló túra közt egyaránt, miközben változatos cseppkőformákat csodálhatunk meg. Mivel itt a hőmérséklet állandóan +10°C körüli, egy forró nyári napon ideális kikapcsolódás. A barlangokat különböző alakú méretű és színű, álló és függő cseppkövek, zászlók, lefolyások és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, borsókőféleségek és kalcitlemezek díszítik, attól függően, hogy az oldott mészanyag csepegő, szivárgó, folyó, avagy álló vízből vált-e ki. Az egyedülálló ökoszisztémát alkotó, kiterjedt felszín alatti világ több mint ötszáz barlanglakó és barlangkedvelő állatfajnak nyújt élőhelyet, köztük endemikus fajoknak is.
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Világörökség Részlet a Baradla–Domica-barlangrendszerből Adatok Ország Szlovákia, Magyarország Világörökség-azonosító 725 Típus Természeti helyszín Kritériumok VIII Felvétel éve 1995, 2000 Elhelyezkedése Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Pozíció Magyarország térképén é. sz. 48° 28′ 29″, k. h. 20° 29′ 38″ Koordináták: é. 20° 29′ 38″ A Wikimédia Commons tartalmaz Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai témájú médiaállományokat. Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995 -ben kerültek az UNESCO világörökség listájára a Gömör–Tornai-karszt, tehát az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt (Tornai-karszt) barlangjai. Leírás [ szerkesztés] A két ország határvidékének barlangjaiban nemcsak egyedülálló természeti, de gazdag kultúrtörténeti értékeket is találhatunk. A döntésnél figyelembe vették a természeti formák rendkívüli változatosságát, komplexitását és viszonylagos érintetlenségét. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon.