A szabad iskolaválasztás és a jogorvoslati eljárások a miatt a tanulók felvétele illetve beiratkozás időszaka akár hetekre is elhúzódhat. A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A kötelező felvételt biztosító általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik. A körzetesítés lényege, hogy minden szülő tudja, van olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek felvételét. Ha a körzeti iskola igazgatója elutasítja a jogos felvételt, akkor azonnal az állami iskolafenntartó központ (KLIK) illetékes tankerületi igazgatójához kell fordulni jogorvoslati kérelemmel. KLIK elutasítás esetén a Kormányhivatalhoz kell fordulni jogorvoslatért. Az iskolába felvett tanulókat kizárólag az igazgató oszthatja be osztályokba, csoportokba. A szülőnek nincs beleszólása abba, ha az iskola valamilyen szempont alapján válogatja meg az adott osztályba járó gyerekeket.
Amennyiben a gyermeknél egymást követik a folyamatos fertőzések és folyton antibiotikumot kap rájuk, akkor a fent leírt kezelés mellett fel kell keresni egy homeopátiás szakorvost, aki segít a megfelelő szer kiválasztásában.
A gyermekkor határa 16 év A Széll Kálmán-terv szerint a tankötelezettség idejét a mostani 18 éves korról 15 éves korra csökkentették volna, de ez heves ellenkezést váltott ki a szakmában. A legújabb koncepció már 16 éves korig tartó tankötelezettségről beszél. Egy március végi konferencián Hoffmann Rózsa államtitkár és Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is a 16 éves tankötelezettség mellett foglalt állást. Mint mondták, eddig tart a gyermekkor határa, és ez nem azt jelentené, hogy a 16 évesnél idősebbeknek ki kell kerülniük az oktatási rendszerből, csak azt, hogy nem kötelező bent maradniuk az iskolapadban. A koncepció megerősíti, hogy 3 éves kortól kötelező lenne óvodába vinni a gyermeket (ma ez csak öt éves kortól kötelező). A szöveg szerint "a gyermek három éves korától óvodába köteles járni, és ott minimálisan napi 4 órát a délelőtti foglalkozásokon eltölteni". Korábban Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, ezt kellő rugalmassággal kezelik, arról pedig most folynak a számítások, hogyan tudják ehhez biztosítani a jelenleginél 30-40 ezerrel több óvodai férőhelyet.
De 16 évesen már bőven láttunk sztárokat felemelkedni: Faker 17 éves volt, amikor megnyerte első világbajnokságát, a cseh Frozen az eXtatus CS:GO csapatából pedig 15 évesen készül első Minorjára november elején, az ő esete még kérdéses, hogy meddig engedik majd a szervezők játszani, hiszen több, nagyobb versenyre is kvalifikálta már magát a csapattal, de soha nem mehetett ezekre a LAN-okra fiatal kora miatt. A tíz meghívott csapatból nem árulták el, hogy ki az a játékos, aki nem érte el a korhatárt. A szabályzat mellett megtudhattuk mind a tizenkét meghívott csapatot, hozzájuk csatlakozik még négy-négy csapat az NA és EU kvaliból, ezzel kialakítva a húszcsapatos mezőnyt, akik két nap alatt nyolc meccset játszanak majd a 60 ezer dolláros fődíjért. A 18-as korhatár egyelőre csak az IEM Oakland-i versenyére szól, a későbbiekben lehet, hogy további módosítások lesznek. Az esetet nehezíti, hogy mindezt a meghívások és a selejtezők között jelentették be, tehát azok, akik a kvalikon indulnak, már biztosan a szabályozás alá esnek.
"Bár sok a kitűnő tanító, a magyar iskolák akkor is mintha elfelejtették volna, milyen a gyerek. A gyerek nélkül kitalált iskolarendszer túl gyors: azt mondja, hogy karácsonyra, vagy év végére ír-olvas a gyerek. Ennek eredménye, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar negyedikesek értő olvasása ugyan jobb, mint az ugyanilyen korú norvég vagy svéd gyerekeké, 15 éves korra azonban ez megfordul. Ennek oka az, hogy a skandinávok sokkal lassabban haladnak, hosszú időn keresztül csak alapoznak" - mondja Vekerdy Tamás gyermekpszichológus. A szakértő szerint az is aggasztó, hogy míg tőlünk nyugatra az iskolával a társadalmi különbségek évről-évre csökkennek, nálunk nem. Ez utóbbi ténnyel kapcsolatban azonban Vajda Zsuzsanna kétségesnek tartja, hogy összehasonlítható-e a hazai helyzet - ahol a lakosság 30 százaléka él a létminimum környékén, vagy alatta - a gazdag skandináv országokéval, ahol a hátrányos helyzetűek aránya nem több, mint 3-5 százalék (feltéve, hogy nem számítjuk közéjük az állampolgársággal nem rendelkező bevándorlókat).