A Szent Olaf 1625-ben leégett, így a legmagasabb épület a 151 méteres stralsundi (ma: Németország) templom lett, amelybe viszont 1647-ben villám csapott, és hasonló sorsra jutott – strasbourgi társának továbbpasszolva a megtiszteltetést. Újabb 250 évig különböző európai egyházi épületek között vándorolt a rekord, 1901-ben azonban közbeszólt a "világi építészet". A 167 méteres philadelphiai városháza nemcsak az első "nem-templom" épület volt, amely megelőzte azokat, hanem az olyan első rekorder is, amely Amerikában épült fel, ezzel mintegy "megmutatva", melyik országban is fog tanyázni a cím az új évszázadban. A felhőkarcoló-uralom – rekordok napjainkig Metropolitan Life Tower Az 1900-as évektől elképesztő fejlődés vette kezdetét az Újvilágban. 1909-ben megépült az első 200 méternél magasabb felhőkarcoló (Metropolitan Life Tower, New York – 213 m), majd 1930-ban a híres New York-i Chrysler-épület 321 méterrel abszolút csúcstartó lett, megelőzte az amúgy a felhőkarcolók között nem jegyzett párizsi Eiffel-tornyot is – hogy aztán egy évvel később továbbadja a stafétát a pár háztömbbel arrébb épült még híresebb, még magasabb Empire State Buildingnek.
Az, hogy mi számít "épületnek", elég pontosan meg van határozva, kilátótornyok, adó- és tévétornyok, valamint a gyárkémények például nem). A 90-es években már látszott, hogy a nyugati félteke nem sokáig tudja tartani a rekordot. Az 1992-ben elkezdett, és 1998-ban befejezett Kuala Lumpur-i Petronas-ikertornyok (452 m) ugyan nem sokkal, de megelőzték az amerikai felhőkarcolót, majd 2004-ben a Tajvan fővárosában felépített 500 méternél is magasabb (510 m) Taipei-101-nél landolt a rekord. A jelenlegi rekorder, a 2010-ben átadott 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa Az legutóbbi csúcstartó átadására biztosan sokan emlékeznek az olvasók közül, ugyanis a hivatalosan 2010 elején megnyitott Burdzs Kalifáról rengeteg helyen lehetett olvasni, és nem csak azért, mert az addig szinte elképzelhetetlennek számító 828 méterével több mint másfélszer magasabb az előző csúcstartónál. A Burdzs Kalifa új fejezetet nyitott meg a felhőkarcolók és az építészet történetében, egyszerűen felrakta a térképre Dubajt, az Egyesült Arab Emírségeket és a Közel-Keletet (ha esetleg úgy gondoljuk, hogy az addig átadott dubaji építészeti látványosságok ezt nem tették volna meg).
A válság alatt több lépcsőben 1200-ra, majd 1000 méterre csökkent a megcélzott alsó határ. Jelenleg 1008 méter a megadott érték, de a torony majdnem biztosan magasabb lesz ennél – a Burdzs Kalifához hasonlóan a Kingdom Tower esetében sem árulják el a pontos magasságot, amelyet a tetőre szerelt antenna segítségével viszonylag könnyen lehet változtatni. A méterek mellett az emeletek száma a másik fontos adat az új felhőkarcolónál. Ugyan erről is több becslést lehet olvasni, abban mindegyik egyetért, hogy a Kingdom Tower lesz az első épület a világon, amely 200-nál több emelettel rendelkezik, a legmerészebbek szerint pedig a 250-et is meghaladhatja a szintek száma. A tövis alakú toronynak egyébként nemcsak a magassága lesz figyelemreméltó, hanem a kinézete is, ugyanis a 157. emeleten, azaz csaknem 650 méteres magasságban egy teraszos kilátót terveznek kialakítani. A 30 méter átmérőjű terasz kilátóként, szabadidő-központként és étteremként is funkcionál majd; mind a méretét, mind a kialakítását tekintve egyedülálló ez az elképzelés.
Botos Tamás ÁLLAT 2015 március 14., szombat 20:53 Az 584 méter magas Burj Khalifa felhőkarcoló mellett repül a sas Dubaiban, akit azért drótoztak be, hogy az így készült videóval hívják fel a figyelmet a faj veszélyeztetettségére. Megjött a kedv a sastartáshoz? Ezt mindenképpen olvassa el! ( Mashable) burj khalifa sas dubai
Hová nőttök, felhőkarcolók? A fejlődés gyorsaságát mutatja, hogy ezeknek az extrém magas felhőkarcolóknak csak mostanában találtak ki új gyűjtőnevet. Egészen a közelmúltig elég volt a "supertall skyscraper" (szupermagas felhőkarcoló) megnevezést használni: ezt olyan épültre mondják, amelynek a magassága meghaladja a 300 métert. 20-25 évvel ezelőtt tényleg csak néhány tucat épület tartozott ebbe a kategóriába, ma az ekkora épületekkel telezsúfolt városokból is több tucat van. Ezért nemrég bevezették az új megnevezést, a "megatall skyscraper"-t, amely 600 métert meghaladó épületet jelent. Sőt, már lehet találkozni a még extrémebb "ultratall" vagy "hypertall" megnevezésekkel is, amelyeket az 1000-1200 méteres felhőkarcolókra tartogatnak! Ugyan jelenleg a Kingdom Tower az egyetlen, amelyik ebbe a kategóriába tartozik, természetesen több komoly – és kevésbé komoly – elképzelés létezik világszerte az 1000 méteres álomhatárt átlépő felhőkarcolókról. Galériánkban ezekből mutatunk be néhányat.