A 2013-as évvel összehasonlítva feltűnő a közösségi oldalak ilyen célú felhasználásának csökkenése, és az üzenetküldő alkalmazások népszerűségének növekedése. Az internetes zaklatások okairól az elkövetők a következőket nevezték meg: – Mártírszerep, áldozati viselkedés (45 százalék) – Személyes konfliktusok (43 százalék) – Rossz hangulat (12%), unatkozás, (11%) – Konformizmus / csoportdinamika A zaklatók 20, 4 százaléka korábban maga is a cyberzaklatás áldozata volt. Az elkövető és az áldozat közti határ gyakran elmosódik. A cyberzaklatást nem szabad eltűrni, de a bántalmazásra nem a gyermekeknek kell közvetlenül reagálniuk, hanem be kell vonniuk a szüleiket vagy olyan felnőtteket, akikben megbíznak. Az alábbi tanácsadó oldalakon szakértők segítségét is kérhetik: Az egész országból ingyenesen és anonim módon elérhető a segítségre szoruló gyerekek, fiatalok számára, és olyan felnőttek hívásait is fogadják, akik a gyerekek érdekében telefonálnak. Az UNICEF kampányával azt szeretné elérni, ha a bántalmazott fiatalok nem maradnának egyedül a problémáikkal, hanem tudnák, hogy van hová fordulni, és nincsenek egyedül.
Kit érint? A Heliotis Kft (2015) kutatásából az derült ki, hogy a gyerekek megközelítőleg 20 százaléka tapasztalt már valamilyen online bántalmazást. A lányok kilenc százalékkal többször válnak áldozataivá internetes zaklatásnak, míg a fiúknál ez a szám csak nyolc százalék. A cyberzaklatás nem csak nemtől, hanem életkortól és iskolától is függ. Az UNICEF kutatása szerint az internetes bántalmazás már az egészen fiatal kiskamaszok, a 10-12 éves gyerekek körében is megjelenik. A 10-18 éves gyerekek 88 százalékának van profilja valamilyen közösségi oldalon, és minden harmadik gyereket ért már valamilyen piszkálódás, szekálás, zaklatás az interneten. Hivatalosan csak 13 éves kor fölött regisztrálhatnak a gyerekek a közösségi oldalakra, de az UNICEF felmérése szerint a 10-12 éves gyerekek több mint háromnegyedének van már profilja valamelyik oldalon (2017). Más tanulmányok szerint a cyberzaklatás a 8. és a 9. osztályokban a leggyakoribb, de a 9. osztálytól kezdve ismét csökken. A jelenség legerősebben a középiskolásokat érinti.
A gyermekek és a fiatalok mindennapi kommunikációjának megkerülhetetlen eleme a közösségi média használata. Ezt a felületet használják szociális kapcsolataik fenntartására. A való élethez hasonlóan a digitális világban is találkozhatunk a zaklatás jelenségével, ám az interneten sokkal gyorsabban, ráadásul földrajzi helyre való tekintet nélkül történhet meg a dolog. Manapság egyre több gyermeket és fiatalt érint az internetes zaklatás, ezért fontos beszélni róla mind az iskolában mind otthon. De mit is jelent pontosan az internetes-, azaz a cyberzaklatás? Milyen típusai léteznek, és büntethető-e egyáltalán ez a jelenség? Ezekre a kérdésekre a legújabb tudományos vizsgálatok eredményei adják meg a válaszokat. Cyberzaklatás alatt olyan agresszív viselkedést értünk, amely személyektől vagy csoportoktól indul és ártó szándékkal irányul valaki felé. Ez lehet a digitális médiumok segítségével végrehajtott bosszantás, megszégyenítés, megalázás, fenyegetés vagy meggyalázás. A cyberzaklatás általában nem csak egyszeri esemény, hanem hosszabb időszakon belül ismétlődő cselekménysorozat.
Tanáraikhoz utoljára fordulnak segítségért. Milyen következményekkel kell számolniuk az elkövetőknek? A cyberzaklatás nem puszta diákcsíny. Noha nem is önálló büntetőjogi kategória, ennek ellenére felelősségre vonással járhat. Ezért az elkövetőknek jogi következményekkel kell számolniuk. ez lehet a zaklatás súlyosságától függő pénzbírság, vagy akár öt éves szabadságvesztésig terjedő büntetés. Olvass tovább a "Felelősség" mappában
Megkezdődött az új Indiana Jones-film forgatása Glasgow belvárosában. A skót városban csillagsávos lobogók kerültek az épületek utcai homlokzatára, az 1960-as évek New Yorkjából forgatnak ott egy jelenetet – adta hírül az MTI. Az ominózus részlet az Apolló–11 küldetés asztronautáinak hazatéréséről szól. A forgatási helyszínt júniusban építették a belvárosban, így a járókelők is megnézhették a filmjelenet díszleteit. A helyszínen a film rendezője, James Mangold is próbált a színészekkel. Harrison Ford – a hírek szerint utoljára – a sorozat ötödik részében is visszatér Indiana Jones szerepében. Rajta kívül még Phoebe Waller-Bridge és Mads Mikkelsen is látható lesz a szereposztásban. A film várhatóan 2022-ben kerül majd a mozikba.
Az iskolai zaklatással szemben a cyberzaklatás azért súlyosabb, mert mindenütt jelen van, és rövid idő alatt nagy nyilvánosságot kaphat, mi több, beláthatatlan távolságokon ívelhet át. Emellett névtelenül, sokszor arc nélkül történik és nincs feltétlenül időbeli, valamint térbeli korlátja. A legtöbb gyermek és fiatal nem húz határt az online és az offline világ között, így a cyberzaklatás gyakran a személyes zaklatással párhuzamosan történik. A különféle megjelenési formák, a felhasznált médiumok, valamint az elkövetői profilok azt mutatják, hogy a cyberzaklatás egy igen komplex jelenség. A bántó üzenetek küldözgetése és a valótlanságok terjesztése mellett a cyberzaklatás úgynevezett cyberstalkingba mehet át, például bizalmas és intim információk nyilvánosságra hozatalával vagy az online identitás ellopásával. A cyberzaklatás leggyakrabban üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül történik, például a Facebook Messengeren vagy a WhatsAppon (78 százalék). A második leggyakoribb felület a közösségi média, például a Facebook (53 százalék).
A kampányba bevont hírességek azt erősítik az UNICEF Magyarországgal együtt, hogy még ha végképp minden reménytelennek tűnik is, valójában mindig van hova fordulni segítségért. Az UNICEF HelpAPP egy alkalmazás formájában adja a kezünkbe a segítséget. Ennek segítségével egy gombnyomással segítséget hívhatunk akár saját magunk, akár környezetünk számára. Jelezhetjük vele a csúfolást, a verekedést és az egyéb zaklató tevékenységeket is.. Az internetes zaklatáskövetkezményei A cyberzaklatás gyakran súlyosan érinti az áldozatot, és a félelem, valamint a bizonytalanság mellett rengeteg nehézséget okozhat elszenvedőjének, például pszichoszomatikus panaszokat, álmatlanságot, iskolakerülést, visszahúzódást vagy depresszív hangulatot. Végső esetben akár öngyilkossági gondolatokhoz is vezethet. Sok áldozat saját magában tesz kárt a trauma hatására, vagy alkohol, gyógyszerek után nyúl. Ha a fiatalok elszánják magukat arra, hogy segítséget és támogatást kérjenek valakitől, akkor általában szüleikhez vagy közeli barátaikhoz fordulnak (JIM-tanulmány, 2016).