Első olvasatra ugyan még sok a homályos pont az előterjesztésben, annyi azonban már így is látszik, hogy annak világnak, amelyben a kórházak önálló hr-politikát folytattak, az orvosok pedig szintén saját hatáskörben döntöttek arról, hogy szabadidejükben milyen megbízásokat vállalnak el, vége lesz a jogszabály elfogadásával. De nézzük, sorban: Közalkalmazotti törvény helyett Munka törvénykönyve Az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottakra a javaslat bevezeti az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, azzal a kitétellel, hogy az említett intézményekben csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi szolgáltatást végezni. Az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre. A javaslat a személyes közreműködők kivételével a közreműködő szolgáltatókat nem zárja ki ebből a körből. Az egészségügyi szolgáltatói jogviszonyban dolgozók a Kjt. helyett a továbbiakban a Munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak, a közalkalmazotti jogviszonyuk egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul.
A koronavírus miatti veszélyhelyzetre tekintettel az érintett dolgozóknak - ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő átlépést választják - elegendő az erre vonatkozó új szerződéseiket 2021. március 31-ig megkötniük. A rendelet többek között rögzíti az egészségügyi szolgálati jogviszony személyi hatályát, a munkaszerződés tartalmi elemeit, a munkaköri besorolásra, a munkaidőre, illetményre, juttatásokra, végkielégítésre, próbaidőre, a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat. Mindezzel az érintett dolgozóknak erősebb jogszabályi védelmet nyújt. A rendelet megalkotását számos szakmai egyeztetés előzte meg. A Kormány befogadta a Magyar Orvosi Kamara javaslatait is, különös tekintettel az egészségügyi dolgozók kirendelésére vonatkozó szabályokra. Kirendelésre a betegellátás biztonságának fenntartása érdekében kerülhet sor, amelynek keretében - szükség esetén - az egészségügyi dolgozó az állandó munkahelyétől eltérő egészségügyi szolgáltatóhoz is kirendelhető.
besorolási osztályba tartoznak a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők, akik attól függően, hogy hány éve dolgoznak a közszolgálatban, a következő elnevezésekkel illetett szinteken dolgozhatnak: gyakornok, előadó, főelőadó és főmunkatárs. Az alábbi táblázatban látható, hogy 2021-ben fizetési fokozatokkal és szorzószámokkal kell számolni a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők és kormánytisztviselők bérének megállapításánál. II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű köztisztviselők) 0-2 1, 6 Előadó 2-4 1, 9 2, 0 2, 2 2, 25 2, 3 Főelőadó 12-15 2, 5 15-18 2, 6 18-21 2, 65 21-24 2, 7 24-27 2, 8 27-29 2, 85 29-31 2, 9 Főmunkatárs 31-33 33-35 4, 0 35-37 Létezik egy III. besorolási kategória is, ahová az ügykezelők tartoznak. Ebbe az osztályba a pályakezdő gyakornokok, valamint a végzettséggel nem rendelkező ügyintézők tartoznak. Az alábbi táblázatban látható, hogy 2021-ben fizetési fokozatokkal és szorzószámokkal kell számolni a III. besorolási osztályba tartozó köztisztviselők és kormánytisztviselők bérének megállapításánál.
Például az egyik november végi kormányrendelet az eredetileg kitűzött 2021. január 1-jei határidőt március 1-re módosította, amikortól Magyarországon ténylegesen életbe lép az új egészségügyi szolgálati jogviszony. Ugyanakkor a rendelet azt is előírta, hogy az orvosok már január 1-jétől az új bértábla szerint kapják a fizetésüket. (Az Index nemrég kiderítette, hogy az emelt orvosbérek február elején valóban megérkeztek az érintettekhez. ) Az említett rendelet azzal azonban nagy port kavart, hogy megtiltotta az egészségügyi dolgozóknak a felmondást a veszélyhelyzet ideje alatt. Heves érzelmek októbertől márciusig Időközben újabb mérföldkőhöz érkezett a történet, mikor az év végével létrejött a hazai egészségügy új csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság, akik állításuk szerint végig egyeztettek az átalakítás mikéntjéről, és annak megosztó, vitás pontjairól a Magyar Orvosi Kamarával, akárcsak a szakma főbb szakmai szervezeteivel, szakszervezeteivel. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi szakmai szervezetek vezetői októbertől napjainkig a házon belül zajló egyeztetések mellett nem egy aggályukat és félelmüket fogalmazták meg a nyilvánosság, a közvélemény felé is.
Egyesek szerint nem túlzás azt állítani, hogy mától új időszámítás kezdődik a magyar egészségügyben, míg mások egyenesen rendszerváltásnak nevezik, ami most az ágazatban történik. Hogy a nagy ívű kijelentések mennyiben állják meg a helyüket, nagyban függ a ma napvilágot látó adatoktól is, hogy a szektor dolgozói közül tegnap éjfélig hányan írták alá a szerződést, amely belépteti őket az új rendszert jelentő egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Vagyis jelenleg a legfontosabb kérdések egyike, hogy marad-e elegendő orvos, valamint egészségügyi dolgozó a harmadik hullám kezdetén, hogy működtesse az újragondolt közfinanszírozott hazai egészségügyet. Aki most egészségügyi dolgozóként nem írja alá a szerződését, annak mától automatikusan megszűnik a közalkalmazotti viszonya, vagyis ha nem örökre, de ezzel egyértelműen búcsút int a hazai közfinanszírozott egészségügynek. Ettől a nem aláírók még minden további nélkül vállalhatnak munkát a magánegészségügyben, kérdés, hogy a privát szektornak az ország különböző régióiban mekkora a munkaerőfelszívó-kapacitása.
Az alábbi táblázatban látható, hogy 2021-ben fizetési fokozatokkal és szorzószámokkal kell számolni a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők és kormánytisztviselők bérének megállapításánál. Az alapilletményt 2021-ben az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg. Minden évben meg kell vizsgálni a köztisztviselők bérének megállapításakor, hogy változott-e a munkavállaló besorolása, vagy fizetési fokozata. Ha igen, akkor természetesen módosítani szükséges az alapbért. I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Közszolgálati jogviszony időtartama (év) Szorzószám Gyakornok 1 0-1 3, 1 Fogalmazó 2 1-2 3, 2 3 2-3 3, 3 Tanácsos 4 3-4 3, 5 5 4-6 3, 7 6 6-8 3, 9 Vezető-tanácsos 7 8-10 4, 2 8 10-12 4, 4 9 12-14 4. 6 10 14-16 4, 8 Főtanácsos 11 16-19 5, 1 12 19-22 5, 2 13 22-25 5, 3 Vezető-főtanácsos 14 25-29 5, 6 15 29-33 5, 7 16 33-37 5, 8 17 37 év felett 6, 0 A II.
Ezeknek szintén nem egy alkalommal adott hangot az Index, köztük annak az aggodalomnak, hogy: Mostantól vajon mennyi lesz az annyi, az orvos béremelés mekkora emelést jelent a gyakorlatban? Egy dolog a béremelés, de az orvosok és az egészségügyi dolgozók megkapják-e az eddigi bérpótlékokat és egyéb eddigi pluszjuttatásokat, amelyeket többek között a kollektív szerződések biztosítottak? A hálapénz kivezetése mennyiben befolyásolja a szabad orvosválasztást, esetleg a jövőben megakadályozza ebben a betegeket? Lehet-e az orvosnak és az egészségügyi dolgozónak másodállása? Vagy zárjanak be a magánpraxisok? Ki helyettesíti a több helyen helyettesítő hiányszakmában dolgozó orvosokat? Mi lesz, ha teljes osztályok mondanak fel és távoznak a magánegészségügybe vagy más karrierterületre? Mi alapján számítják majd a pihenőidőt? A kormány mindezzel szemben végig igyekezett hűteni a kedélyeket, többek között azt kommunikálva, hogy egy orvos és egészségügyi szakdolgozó sem járhat rosszabbul az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal.