Kosztolányi Dezső, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály - leggyakrabban ez a három szerző tűnt fel a középszintű magyarérettségin az elmúlt tizenhárom évben. De vajon milyen irodalmi művet kapnak az idei érettségizők? © Túry Gergely Megnéztük, hogy a kétszintű érettségi bevezetése - vagyis 2005 - óta milyen irodalmi műveket kaptak az érettségizők: Kosztolányi, Berzsenyi és Vörösmarty is három-három művel jelent meg eddig a feladatsorokban. Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai. Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették. Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről. Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból. Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők. Nehéz szöveget kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi szövegértési részében. Az érvelés és a hivatalos levél írása sem okozhat gondot a magyarból középszinten vizsgázóknak. József Attila, Márai Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Karinthy Frigyes és Arany János is népszerű az érettségin, mindegyik szerzőtől két-két mű szerepelt a középszintű feladatsorban.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában Arany János:Tetemre-hívás Előző oldal: Arany János:A walesi bárdok elemzése « » Következő oldal: A 2012-es magyar irodalom érettségihez Arany János portréja (1848. ) Arany János Tetemre-hívás A radványi [1] sötét erdőben Halva találták Bárczi Benőt. [2] Hosszu hegyes tőr ifju szivében; "Ime, bizonyság Isten előtt: Gyilkos erőszak ölte meg őt! " Kastélyába vitette föl atyja, Ott letevék a hűs palotán; Ki se terítteti, [3] meg se mosatja: Vérben, ahogy volt, nap nap után Hever egyszerű ravatalán. Állata [4] őrzeni négy alabárdost: "Lélek ez ajtón se be, se ki... " "Hátha az anyja, szép huga már most Jönne siratni? " - "Vissza neki; [5] Jaj, ki parancsom, élve, szegi! " Fojtva, teremről rejti teremre Halk zokogását asszonyi bú. - Maga, pecséttel, [6] "hívja tetemre" Kit szemre vesz, ölyvként, sanda gyanú: Legyen a seb vérzése tanú. A palotát [7] fedi fekete posztó, Déli verőn sem süt oda nap; Áll a tetemnél tiszti pörosztó, [8] Gyertya, feszűlet, kánoni pap: [9] Sárga viaszfényt nyughelye kap.
Elsőre is nagy élményt nyújt sajátos ritmikájával és misztikus történetével. Azonban sokadszori olvasásra is képes újat mondani, valami egészen új megvilágításba helyezni az eseményeket. A Tetemre hívás cselekménye a középkorban játszódik, egy feudális falucskában, Bárcon, ahol a helyi nemesség ifjú sarját halva találják. Apja a gyilkos felkutatására a kor jellegzetes módszerét, az istenítélet egy formáját választja. A néphit úgy tartotta, hogy a halott sebe gyilkosának jelenlétében újra vérezni kezd. Arany a bűnügyi történetek nyomozási technikáját használva építkezik: az öreg Bárczi először fia ellenségeit (tehát a leggyanúsabbakat) hívatja a halott elé, majd sorban jönnek a többiek. A bűnös végül az, akire senki sem gondolt: Benő szeretője, Kund Abigél. A "titkos ara" elmondása szerint a gyilkos tőrt ő adta Bárczi kezébe, enyelgésével, női szeszélyével ő okozta a fiú halálát. Abigél bűne tehát – ebben az olvasatban – a könnyelműség, semmi esetre sem gyilkosság. Büntetése, a megőrülés, mégis ugyanaz, mint a gyilkos (legalábbis bűnrészes) Ágnes asszonynak.
Iratkozz fel hírlevelünkre Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról! Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót Sikeres feliratkozás Valami hiba történt!