A vonzalomhoz rendszerint annyi hála vagy hiúság tapad, hogy veszélyes dolog azt teljesen magára hagyni. I. könyv, 6. fejezet, 21. oldal Bennem valóban nincs meg a tehetség, mint némely emberben, hogy könnyedén el tudjak beszélgetni olyanokkal, akiket még sohasem láttam (... ). Nem tudom megütni társalgásuk hangját, nem tudok annyi érdeklődést mutatni ügyeik iránt, mint azt gyakran látom másoknál. Nincs már hatalma felette. (... ) A fiatalember legyőzte érzéseit, de az ő lelkének ez nem hozott vigasztalást, nem enyhítette fájdalmát. Ellenkezőleg, csak arra szolgált, hogy megértse saját szívét: soha nem érezte még ilyen őszintén, hogy szeretni tudná, mint most, amikor már hiábavaló minden szerelem. III. könyv, 4. fejezet, 242. oldal Micsoda őrültség azt várni, hogy újból belém szeressen! Hát van férfi a világon, aki ne riadna vissza a gyöngeségtől, hogy másodszor is megkérje ugyanazt a nőt? III. könyv, 12. fejezet, 298. oldal Olyan makacs a természetem, hogy nem tűri az ijesztgetést, akárhogyan is próbálkoznak vele.
Mi is a gond a feldolgozással? Először is, hogy nehéz róla elfogultság nélkül írni - előnyben azok a kritikusok akik nem olvasták a könyvet, illetőleg nem látták valamelyik régi verziót - akár a Laurence Olivier Mr. Darcy-ját, akár a 10 évvel ezelőtti minisorozatot. Valahogy ebben a verzióban az időszűke miatt (gondolhatnánk) kissé gyorsan pörögnek az események, nincs ideje a szereplőknek mélabúsan a távolba révedni, mert ha egy cseppet is elbambulnak, akkor jön a csapó és újabb jelenet forgatásába kezdenek a stábtagok. Persze evidens, hogy nem marad idő a mellékszálak kidolgozására és a forgatókönyvíró becsületére legyen mondva, mindent megpróbálnak a párbeszédeken keresztül megmagyarázni a nézőknek, mégis marad egy, ha nem is keserű, de enyhén savanykás szájíz a nézőben. Viszont ha már technikai jellemzők, akkor egy főhajtást és egy pukedlit megér a rendezés, mely amellett, hogy hihetetlenül visszafogott, csodálatos, lélegzetelállítóan hosszú snittekkel operál a tömegjelentek esetében A szereplők furcsa kettőséget nyújtanak.
Mindig ugyanolyan érdeklődéssel nézem. És megmelengetteti a szívem. Sister 2015. június 24., 19:14 Azt hiszem, én azon ritka lányok egyike vagyok, akik nem szeretik a BBC-s feldolgozást. Hiába van ott Colin, egyszerűen megölik a hangulatot azok az egyáltalán nem számkápráztatóan szép lányok a viháncolásukkal, csivitelésükkel… Iszonyú, kb. egy jelenetnyit bírtam belőle. Ellenben ez az adaptáció teljesen elbűvölt. Lassú, megfontolt, ugyanakkor elvarázsol a Jane Austen-i világba szinte seperc alatt. A zenéje meseszép, az egyik nagy kedvencem, a szereplők pedig szintén hozzák az elvárt színvonalat. Hosszúsága ellenére sem fullad unalomba, végig szépen viszi előre a történetet. Azt hiszem, lassan újra is kellene néznem, három év gyorsan elszállt. :) 6 hozzászólás Yuuko 2021. április 28., 15:12 Anya nagy kedvence, így részleteket már láttam belőle, szóval ideje volt már egyben is megnéznem. Nagyon jó feldolgozása a könyvnek, végig fenttartotta a figyelmemet. Mindkettőt nagyon szeretem, de a film kivételesen jobban tetszett, szerintem többször fogom még újranézni, mert ez az a történet, amit nem lehet megunni.
A Bennet-lányok között pedig feltűnik a nemrég a Doom-ban látott Rosamund Pike, aki inkább csak mosolyog az egész filmben, valamint a színészileg egyre jobban beérő, de a Büszkeség és balítéletben sajnos Fenyő Iván-módjára háttérbe szorított Jena Malone is. Összességében minden fintorgás ellenére is nagyon kellemes és szerethető a film - főleg, ha elvonatkoztatunk az előzményektől, a régi filmektől (azok közt, bizony akadt pár jobb verzió). Azt talán mondanom sem kell, hogy a Keira Knightley-utálók, valamint a kosztümös filmek említésére heveny rángással reagálók messze kerüljék el a Büszkeség és balítéletet. Azok pedig, akik látták a minisorozatot, közelítsenek egy csepp fenntartással a kipárnázott moziszékek felé, mert ezúttal nem hat órában, hanem szükségszerűen mindössze kettőben kapják meg kedvenceik kalandjait. Párosan érdemes megnézni.
El is jött hát az ideje egy ifjú szereplőgárdával ismét leforgatni az írónő legismertebb művét, legalábbis ez volt a producerek és Joe Wright tévés rendező elképzelése. Ripsz-ropsz össze is hoztak egy trendi stábot, pár jól csengő nevet, felépítettek pár korhű díszletet és bele is csaptak a 19. századbeli módon elkészített lecsóba. Ha lenne valaki, aki nem ismerné a történet zanzásított verzióját, annak álljanak itt az alapok. Adva vagyon egy kosztümös környezet, egy csinos udvartartás, egy család (Bennet-ék) öt leányzóval - ami persze nagy csapás, hisz nincs örököse a birtoknak. A környéken (pontosabban a szomszédban) feltűnik két tehetősebb fiatalember (Mr. Bingley és Mr. Darcy) - Bennet-anyuka pedig azonmód elkezd szervezkedni és megpróbálja kiházasítani lányait. Ez a sztori alapja, persze mindez finom humorral és romantikával átszőve és minden 5. percben valami korabeli tánccal megszakítva, hisz az akkori angolok boldog emberek voltak és minden alkalomra kitaláltak valami lehetetlen tánckoreográfiát.
Csodálatos lények lehettek a régi angol papkisasszonyok - egy kis faluban elásva, vénlányságra és tüdőbajra kárhoztatva hervadhatatlan regényeket tudtak írni az emberi természetről és szenvedélyekről. Jane Austen is vidéki papleány volt, mint a Bronté nővérek. Hat teljes regény maradt utána és néhány töredék. Ennek a viszonylag kis életműnek... bővebben 5% 2 490 Ft 2 365 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 236 pont 2 790 Ft 2 650 Ft Törzsvásárlóként: 265 pont 3 450 Ft 3 277 Ft Törzsvásárlóként: 327 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont Törzsvásárlóként: 265 pont
Én persze nem akartam nekik hinni, mondván, hogy túlságosan is ragaszkodóak, és ezért nem nyitottak egy kis átalakításra. De most, hogy én is olvastam a könyvet, és úgy néztem meg ezt a filmet, meg kell vallanom, hogy a közelébe sem ér sem hangulatban, sem szerethetőségben. A karakterek itt nagyon furcsán kifordítottak: Mr. Bingley idétlen kiskamasz módjára viselkedik, Mr. Darcy nem rejtélyes hanem creepy, Lizzy indokolatlanul felvágós és nincsen olyan jó kapcsolatban Jane-el, mint a könyvben. Azzal még nem lenne semmi baj, ha itt-ott lerövidítik a storyt, hogy beleférjen egy filmbe, de hogy megváltoztatják a helyszíneket csak azért, hogy "romantikusabb" legyen… Nem lett romantikusabb, csak nyálasabb, és valószínűtlen… sophie 2017. április 18., 08:22 Tetszett. Persze azzal ül le az ember, hogy tényleg szükség volt-e még egy adaptációra. És azzal, hogy Mr Darcy nem lehet más, mint Colin Firth, de ezek a kételyek hamar elmúltak. Egyrészt a kétórányi hosszúság sokkal kerekebbre, lendületesebbre kényszeríti a történetet.
Jane Austen - Büszkeség és balítélet I. könyv 1. fejezet / hangoskönyv - YouTube
Talpig úriember (Pride and Prejudice) (PDF). Magyar Film 3. évf. (31. szám), 11. o. (Hozzáférés ideje: 2013. február 5. )
Gyerekként sokáig nem tudtam milyen az a "balít" élet. xD tonks 2016. február 7., 09:52 Én ennek a filmnek már a rendezői audiokommentárját is kívülről fújom… Nem tudom, a BBC-s feldolgozás nekem sosem volt az igazi, minőségi darab, nagyon könyvhű, de Colin Firth-ön kívül érthetetlen az egész casting (szegény csúnyácska Jane és Bingley…. ). Ez a változat viszont nagyon elvarázsolt, imádok minden jelenetet, gyönyörű az egész és a színészek is teli találatok. Az esős, veszekedős jelenet talán a kedvencem. Készülhetne az összes Austen regényből ilyen feldolgozás (a Meggyőző érvek a kedvencem). Pandalány 2017. április 28., 23:45 Annyira imádom! ❤ Csodálatos, szép, megható és még vicces is. Fogalmam sincs, hányszor láttam már. A vége, Lizzy és az apja jelenete a kedvencem, de az egész film megunhatatlan. Szerintem méltó filmadaptáció lett az örök klasszikus könyvhöz. :) Lali 2015. december 12., 17:07 Nekem egyértelműen tetszett. Igaz, ker. tévén reklámokkal teletűzdelve, vége levágva – de tetszett.