Szülei pedig odébb lökik tőle az utolsó falat lelki kenyeret is, ami kínzó, párosodási ösztönből fakadó problémájára gyógyírt jelenthet - a haverokkal és a csinos kis osztálytársnőkkel a horvátországi suli nyaralást elvonják egy szem csemetéjüktől. Ki van osztva, hogy "fiam, pofád lapos, nyáron nem lődörgés, hanem tanulás van, a rokonyok lenn várnak a balatoni panzióban, ott nyugis a környezet és nem lesz akadálya a törikönyvvel való közelebbi barátkozásnak. " Sejthetjük azonban, hogy a nyár nem egészen a tanulás szellemében fog telni, de ez megszólalásig kedves Tiborunk számára is evidencia-értékűvé lesz, amint a virtuális világ hozzágörbül a valóhoz és a panzióba betoppan a hőn áhított, álomarcú internet-lány (Gregor Bernadett). Lekerül a melltartó, a vibrátorok mobil-üzemmódba kapcsolnak és expressz gyorsasággal érkezik az igaz szerelem is. Tibit és a jobb sorsra érdemes közönséget a rendelkezésre álló játékidő alatt válogatott helyzetkomikumként tálalt kínzásoknak veti alá a mostanában tiniben utazó Fonyó Gergely rendező, butuljunk csak vezényszóra, meg egyébként is.
Továbbá a bulizó fiatalok hülyéskedései mellett van egy komolyabb szerelmi szál is. A bekokózott Nagy Zsolt mindenkit halomra lő A mozikban csak ősszel lesz látható az az új magyar közönségfilm, amelyben Nagy Zsolt kokótól poros orral lövi szét a népeket, de az [origo]-n már most megnézheted a Zuhanórepülés előzeteseit! Szerelmes hangulatba került a főváros A Szabadság, szerelem óta nem gyűjtött magyar film annyi nézőt, mint amennyit az S. O. S. szerelem! című Sas Tamás-film a hétvégén. A tél tüntető távolléte mellett nyolc új alkotás indult az elmúlt két héten harcba a nézők pénzéért, köztük Oscar-esélyes nagyágyúk is. Rajzolt állatokat néztünk 2006-ban A decemberi nézőszámok 25%-kal, a bevételek pedig 15%-kal maradtak el a tavalyitól, így 2006 első 11 hónapban felhalmozott előnye szinte teljesen elolvadt. Az esztendő utolsó víkendje az év legforgalmasabb hétvégéjét hozta, 6 film villantott 10 ezer néző feletti eredményt, ami emberemlékezet óta nem fordult elő. A 2006-os évben összességében a 2005-ös gyenge eredmények ismétlődtek meg; változás, hogy népszerűbbek lettek az animációs filmek.
Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. Miután Tibor megbukott töriből, lőttek a horvátországi nyaralásnak, irány a füredi Flamingó Hotel, a vállalati üdülő. A hely kicsit lepukkant, csupa ismerős arc, nulla kaland vagy talán mégsem? Stáblista: Fancsikai Péter (Tibor) - színész Gregor Bernadett (Rényi Lexi) - színész Gesztesi Károly (Rényi Géza) - színész Németh Kristóf (Köves András) - színész Egri Bálint (Józsi) - színész Gáspár Kata (Tunyogi Kata) - színész Cserna Antal (Tunyogi, gondnok) - színész Molnár Piroska (Rózsi néni) - színész Fonyó Gergely - rendező Divinyi Réka - forgatókönyvíró Fonyó Gergely - forgatókönyvíró Márton Balázs - operatőr Dunai Anita - jelmeztervező Rakonczai Viktor - zene Kálomista Gábor - producer Horváth Viktória - látványtervező
A Tibor vagyok, de hódítani akarok című film izgalmas másfél órát okozhat a 12 éven aluli lányoknak. Számukra a pénisz egy olyan titok, ami megérhet egy jó kis heherészést a szerv létezésén. A Hangyák a gatyában vagy az Amerikai pite magyar megfelelőjében tonik spriccel a sliccen át. A Tibor vagyok, de hódítani akarok szókimondó, bárdolatlanul bátor alkotás, hiszen a recskázásról és a fütyi hosszáról szól. A magukat és a nőket felfedező fiúk burleszkszerű ügyetlenkedései azonban nem a trágár tinivilágot mutatják meg, hanem egy konzervatív, értékorientált üzenetet közvetítenek: a szex akkor igazán jó, ha szerelemmel párosul. E romantikus tanulság azt a benyomást kelti, hogy a Tibor vagyok, de hódítani akarok egy szókimondó pöttyös könyv mozgóképes változata. A burleszkszerűséggel, az egyszerű üzenettel és a vihogós hülyeségekkel nincs semmi baj, erre legalább annyira való a mozi, mint a mélylélektani szorongáskeltésre. Ugyanakkor ez a film hétköznapi, valós szereplőket próbál bemutatni ismerős közegben, de a helyzetek annyira lehetetlenek és idétlenek, hogy a jelenetek feszültségét vagy komikusságát még felületi szinten sem lehet átélni.
Ha a Rokonokról kiderül, hogy remekmű, akkor fellélegezhetünk, akkor nincs más igazság. Mert aki szereti a mozgóképet - és főleg, aki megszállottan műveli is, mint a premier közönségének java része - az nem állhat másutt, csak a film oldalán. Kukimaki A Tibor vagyok, de hódítani akarok című film izgalmas másfél órát okozhat a 12 éven aluli lányoknak. Számukra a pénisz egy olyan titok, ami megérhet egy jó kis heherészést a szerv létezésén. A Hangyák a gatyában vagy az Amerikai pite magyar megfelelőjében tonik spriccel a sliccen át. Állattömés és szertorna a 37. Magyar Filmszemlén A szervezők kihirdették a január 31-én kezdődő 37. Magyar Filmszemle programját. A 24 versenybe került nagyjátékfilm közt megtalálható Szabó István Rokonok-adaptációja, a két fiatal rendező, Hajdu Szabolcs és Pálfi György régóta várt új filmje és Török Ferenc Csodálatos vadállatok című alkotása is.
Mindent a helyzetkomikumért! Így szólna a jelmondat, amely a fő rendezői elvnek a szereplők és a körülmények olyan irányú alakítását jelenti, hogy a kis csúcspontoknak szánt szexuális téma köré rendeződő beégős-cikis jelenetekben minél nagyobbat vörösödjön a főhős, mi pedig minél nagyobbat hahotázzunk az eseten. (Előrebocsátom - a filmet néhány kivételtől eltekintve néma csöndben ültük végig. ) Adott tehát a nyugati sablon, gond elvileg egy szál se, a kulcs tehát az lenne a filmmel kapcsolatban, hogy milyen jól felépített szitukkal kívánnak megnyerni minket a készítők a jól ismert zsáneren belül. Tibi epizódos, beégős gócpontok köré rendeződő nyári kalandjaiban az a siralmas, hogy még azok a pontok sem látszanak benne világosan, amik megmenthették volna a filmet. A még szánalomra sem méltó alkotásban nem tudja az ember, hogy a harmatgyenge jelenetek miatt süppedjen egyre mélyebben a székbe, vagy a nagyrészt alkalmatlan és idegesítő szereplők miatt törjön elő belőle a szuicid hajlam. Rendben, hogy senki sem filmakadémiai távlatokban gondolkodik az ilyen stílusú filmek szereplőinek kiválasztásakor, de azért egy minimális, közép alacsony szintet bátorkodtunk volna igényelni.
Az Apám beájulna szintén irracionális fordulatai elfogadhatóak, mert a történet saját rendszerében megállják a helyüket, és a konfliktusoknak van elejük, közepük és végük. Itt azonban az egymásra hányt - korántsem eredeti - helyzetkomikumok félkészen sorjáznak, a poénok kiszámíthatóak, az élcek laposak. Közben a kamasz szereplők alakítása nagyon is meggyőző, a két főszereplő fiúnak köszönhetően a film nem teljesen érdektelen. A felnőtteknek is vannak jó pillanataik, egyszerűen a tréfák nincsenek eléggé jól kitalálva. Attól, hogy három apáca néha megjelenik, még nem vicces a film. A hatásossághoz vagy még abszurdabbnak, vagy realistábbnak kellett volna lenne. A középutas sületlenség inkább unalmat szül. Gregor Bernadett és Fancsikai Péter a filmben Az erős hiányérzet kulcsa, hogy az alkotók elfelejtették már, hogy milyenek voltak kamasznak. A történet sémákon (kövér fiú, alteros, de mély lány, csúnya dagadt néni) és hasonló külföldi filmek ötleteire épít, teljesen kilúgozva az életszerűséget.
(Egy mérsékelt beleélhetőséget nem árt tuszkolni a karakterekbe, csak úgy halkan és mellesleg a közönséggel való kommunikáció végett. ) Ennek ellenére a Tibor vagyok…-ban olyan ordító dilettantizmus fogad minket a vászonról színészi oldalról, amelyet maximum felolvasó estként ható szövegkönyv-visszaböfögésnek minősíthetünk, kereskedelmi csatornák teleregényeiről mintázott beszéd hangsúlyozással. A legnagyobb tragédiát nem a Tibit megformáló Fancsikai Péter, hanem az ügyeletes bambanő Rényi Lexit alakító Gregor Bernadett jelenti, és az, aki kitalálta, hogy egy sarokban gubbasztó döglött gumicsirkénél nagyobb szerepet rá lehet bízni egy olyan filmben, ami valaha emberek szeme elé kerül. A mozi majd 90 perces játékideje alatt sokszori sikertelen próbálkozás ellenére sem sikerült gesztust felfedeznünk a színésznő arcán. Az embernek már-már a Viasztestek "életnagyságúi" ugranak be, meg az, hogy itt valószínűleg egy villanypásztoros ingerlésre sem lehetne arcmozgást indukálni. Ezek után nem csoda, hogy amikor lekerül a melltartó és elővillan az előzetesben is mutogatott cici, a jó érzésű empatikus készséggel megáldott férfiember első gondolata nem a testi bájak konstatálása, hanem egy, a színésznőnek adandó gesztikulációs tanfolyam-utalvány és egy kiadós transzfúzió körül forog.
Épp ettől a sikamlós jelenetek csupán harsánynak tűnnek, de korántsem izgalmasnak. Egy arany műpénisz mutogatása önmagában nem okoz erős vizuális ingert 12 éves kor fölött, márpedig egy teljes jelenetsort fűztek e tárgy kézben tartására. Egyszerűen 17 évesen nem ennyire infantilisek az emberek, mint ahogy a film mutatja. Kizárt, hogy kaktuszt kötnek a farkukra, hogy hosszabb legyen, vagy együtt próbálnak óvszert húzni magukra a tanáriban. Ez általános iskolás színvonal. Illetve lehetnek ilyenek a nagykamaszok is egy filmben, de akkor teljesen hülyére kell őket venni, és nem lehetnek egyébként sármosak, igaz szerelemre méltóak. Éppen ezért lehet, hogy elröhögcsélnek majd a nézők Tibi történetén, de a film igazi izgalmat csak a kisiskolások éppen hogy serdülő gondolataiban kelthet. dr. Igó