A turizmus fő szereplője a világot békességben megismerni akaró ember, ezért nem soroljuk ide a szintén helyváltoztatással járó népvándorlásokat, háborúkat. Turizmus jelentősége A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabb szektoraként a harmadik legnagyobb elem. Jeletősége az új munkahely teremtésében és jövedelemtermelésben jelentkezik. Segít az emberi életvitel alakításában, azaz a szabadidő eltöltésében és regenrálódásban. A turizmus jelentősége a politikai, társadalmi és kultúrális területeken is érezhető, hiszen e területekbe beépülve a gyakorlatban ér el változásokat. A turizmus a természeti és kuultúrális közeget is megváltoztatja. Ez a hatás lehet pozitív és negatív irányú is. Turizmus rendszere A turizmust és idegenforgalmat lehetetlen önmagában kezelni, hanem környezetben és rendszerben kell gondolkozni róla. Központ szereplője az ember, amit a közgazdasági-, technológiai-, ökológiai-, társadalmi környezet tesz teljessé.
századi gazdasági modellt rajzolnak fel, amelynek – ahogy mondani szokás – csak a képzelet szab határt. Valami ilyesmi gondolatmenet szülte meg az Európa Kulturális Főváros program egyik zászlóshajójának számító digitális élményközpont koncepcióját is. A CODE-ról, azaz Center of Digital Experiences munkanévre hallgató beruházásról a bejelentésekor már mi is részletesen írtunk. Röviden összefoglalva, egy olyan kiállítóteret álmodtak meg Veszprémbe, a volt szikvíz-parkoló területére, ahol a képzőművészet legnagyobb alakjainak alkotásait vonultatják fel, úgy, mint Van Gogh híres napraforgóit, vagy éppen Klimt vászonra vitt csókját. Az attrakcióban azonban van egy csavar, és itt jön a képbe a kreativitás. Ugyanis a digitális technológiának köszönhetően ezek a képek nem maradnak mozdulatlanok, megelevenednek a képernyőkön, vetítővásznakon. Van Gogh példájánál maradva, a Csillagos éjen látható égi fényfoltok az ilyen múzeumokban valóban elkezdenek pislákolni, felfényleni, mozogni a festő által létrehozott sajátos színek között.
Befolyásolja a fogyasztást A turizmus gazdasági jelentőségének alapja, hogy a turizmusban résztvevők az átmenetileg meglátogatott helyen fogyasztóként jelennek meg. A turizmus egy adott ország fogyasztását közvetlenül a turisztikai fogyasztás, közvetve a sokszorozó révén befolyásolja. A sokszorozó, multiplikátor hatás lényege, hogy a fogyasztás során a termékek és a szolgáltatások előállítóinak nő a jövedelme, és az így keletkezett többletjövedelem egy részét szintén fogyasztásra tudják fordítani. A fogyasztás befolyásolását nemcsak országos szinten, hanem egy kisebb területen is értelmezhetjük. Múzeumjegy vásárlása Közvetlen hatás A turizmus a fogyasztás közvetlen módon befolyásolja. A turisztikai fogyasztás a lakossági fogyasztás része, így a turisztikai fogyasztásban történő változások a lakossági fogyasztásban is éreztetik hatásukat. Abszolút értékű változás Amennyiben a turisztikai fogyasztás növekszik, az nemzetgazdasági és helyi szinten is növekedést idéz elő. A fogyasztás szerkezete átalakul A turisztikai fogyasztás szerkezetében bekövetkezett változás miatt az általános fogyasztási szerkezet módosulhat.
Üdülés Nem letelepedési és munkavállalási célú helyváltoztatás. A turizmusra használt rokonértelmű kifejezés.
A turizmus fogalma A turizmus fogalmával nap, mint nap találkozhatunk, hiszen életünk szerves részét képezi a hozzá kapcsolódó utazás és ellátás. Gyakran használjuk ezt a kifejezést, anélkül, hogy pontosan ismernénk tartalmát. Az idegenforgalom, nemzetközi elnevezéssel turizmus, korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tömegjelensége, amelynek jelentőségét részben töretlen növekedése, részben a politikai, gazdasági és kulturális életében betöltött szerepe adja. A turizmusnak – komplex jellegénél fogva – nagyon sok meghatározása létezik, hiszen az egyes szakemberek a turizmusnak más és más fontosságát szeretnék kihangsúlyozni a megfogalmazásban. A turizmus fogalma az idővel együtt is változott, az egyes korokban megfogalmazott meghatározások többnyire tükrözték a turizmus adott fejlettségi szintjét is. Az ENSZ mellett működő idegenforgalmi világszervezet, a WTO 1989-ben a turizmusnak a következő megfogalmazását fogadta el: "A turizmus természetes személyek állandó lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatása, amelynek célja nem letelepedés vagy munkavállalás, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatások. "