Nem segítette a történtek megismerését, hogy az utókor nem kezelte helyén a tanúvallomásokat, bizonyos emberekét, például Heydte osztrák ezredes csaknem 80 évvel későbbi emlékezését túlbecsülték. Másokéval, többek közt bizonyos Kurka Mihály 48-as honvédhuszár vallomásával nem foglalkoztak, pedig - emelte ki a szerző - valószínűleg ő volt az, aki utoljára látta élve a költőt. Szűcs Gábor szerint Heydtéről gyanítható, hogy sem életében, sem holtában nem látta Petőfit. A kutató arról is beszélt, a honvédek maguk sem tudták, Petőfi a táborban van-e, sőt valószínűleg azt sem, hogy néz ki a költő. "Verseit valószínűleg nem olvasták, ám valószínűleg hallottak már róla" - jegyezte meg Szűcs Gábor. Hozzáfűzte, hogy az "ellenség" ugyan körözést adott ki a személyleírással, de ennek általánosságain maga Petőfi is mosolygott. "Mindenki Petőfiből indult ki, nem pedig a csatából. Pedig ahhoz, hogy rekonstruálni tudjuk a történteket, tudni kell, hogyan zajlott le az ütközet, miként kerítették be az ulánus csapatok a települést, milyen volt az időjárás.
(A maradványok jelenleg valahol Európában vannak, kevesek által ismert, titkosított helyen. A barguzini leletekről pedig Borzik Tibor írt nem régiben érdekes könyvet. ) Ami tény: a segesvári csatában összesen 1200 magyar katona lelte halálát. Ha valóban itt esett el Petőfi, akkor a meghaltak maradványai közt nagyon nehéz feladat a költő csontjainak azonosítása. Forrás: Sportesemények Események nem találhatóak Dunakeszi, Veresegyház, Fót Göd városok hírei és hirdetései! Dunakeszi Járás hírportálja! Pest megye 5. számú egyéni választókörzet városainak tudósítója! Keszi Channel: hírek, hirdetések Kábeltelevízión és interneten! 2120. Dunakeszi Fő út 70. Postacím: 2122. Dunakeszi Pf. 7. Fax: +36 (27) 392 193 Tel. : +36 (20) 222 9990
Kezelhetetlen gyerek Petőfi Zoltán természetesen nem is emlékezhetett híres apjára, mégis egész életét az ő árnyékában élte le. A források szerint Szendrey Júlia nem igazán tudta kézben tartani a cseperedő fiatalembert, aki először nagyapjánál, majd mostohaapjánál, végül pedig nagybátyjánál, Petőfi Istvánnál nevelkedett Csákon. Ekkor már túl volt egy iskolai bukáson, többször pedig magatartási problémák miatt kellett iskolát váltania. Végül, 17 éves korában Szegedre került, ahol a piaristákhoz járt, itt egy ideig inkább a könyveket bújta, és úgy tűnt, a "rendes polgári létet" választja. Petőfi Zoltán a ravatalon. Forrás: Wikipedia Ám hamar elterjedt a város ifjúsága között, hogy Petőfi fia ott lakik, és Zoltán körül újra gyűlni kezdtek az emberek, akik apja miatt akartak vele megismerkedni. Egy idő után megint mulatozni járt, majd érettségi előtt fogta magát és korábbi, még letört próbálkozásai után Debrecenben újra beállt színésznek, de sem elég kitartó, sem elég tehetséges nem volt a sikerhez, csak a nevére való tekintettel nem rúgták ki a társulattól.
Szendrei Júlia Orlai Petrich Soma Petőfi Sándor című festménye. Petőfi újratemetése 1989-ben a Megamorv-Petőfi Bizottság bejelentette, hogy megtalálták a költő sírját Szibériában, a Bajkál-tótól nem messze fekvő Barguzinban, Burjátföldön. Szenzációként közölték, noha hamar, már 1990-ben kiderült, a csontváz, melyet feltártak, az igazságügyi orvosszakértők és a régészek álláspontja szerint egy nőé lehetett. Ennek ellenére a bizottság elnöke, Morvai Ferenc makacsul ragaszkodott hozzá, hogy Petőfi maradványaira bukkantak, mert egy kínai szakértő szerint erős genetikai hasonlóság volt kimutatható más, női ági Petőfi-leszármazottakkal. Az MTA archeogenetikai laboratóriumának munkatársai a mai napig hibásnak vélik, és elutasítják ezeket a vizsgálati eredményeket. Ennek ellenére a Megamorv-Bizottság a Fiumei úti sírkertben, az általuk előre bejelentett időpontnál korábban eltemette a Szibériából hozott maradványokat, az 58-as parcellába. A sírkőre a következő szöveget vésték: Petőfi Sándor költő, forradalmár, született Magyarországon 1823-ban, meghalt Szibériában 1856-ban.
Ezzel magyarázható, miért látták egyszerre több helyen is" – magyarázta a kutató. Nem segítette a történtek megismerését, hogy az utókor nem kezelte helyén a tanúvallomásokat, bizonyos emberekét, például Heydte osztrák ezredes csaknem nyolcvan évvel későbbi emlékezését túlbecsülték. Másokéval, többek közt bizonyos Kurka Mihály negyvennyolcas honvédhuszár vallomásával nem foglalkoztak, pedig a szerző szerint ő lehetett az, aki utoljára látta élve a költőt. Azonban Heydtéről gyanítható, hogy sem életében, sem holtában nem látta Petőfit. Merre járt Petőfi? Ezek után nem meglepő, ha Szűcs Gábor könyvében a költő sírjának lehetséges helyét igyekszik meghatározni. "Nem titkolt célom volt, hogy a Petőfi Sándor halálával kapcsolatos tévképzeteket eloszlassam. Sok olyan tudományosnak láttatott állítás kering még manapság is, amelyeket semmilyen forrás vagy más kézzel fogható bizonyíték nem igazol" – fogalmazott a történész. "Megpróbáltam rekonstruálni, mit tett, merre járt Petőfi az ütközet napján, majd a halálával kapcsolatos különféle elméleteket ismertetem" – magyarázta.