– Kun Fruzsina: Gyümölcsoltó Boldogasszony (részlet) "S én csüggtem ajkán… szótlanul… mint a gyümölcs a fán" Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt e tájon. A jámbor néphit szerint azért, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust. Racionális elme nem látja itt az összefüggést, de lelkünk mélyén tudunk róla. A címben idézett Petőfi-sor a példa rá. A legfőbb istenanya és a nőivarú, az istenfiú-gyümölcsöt termő világfa egymásnak megfelelő Föld és Tejút jelkép, láttunk már rá példát. A Bibliá ban a kép hasonlat-szinten maradt fenn, a messiási próféciákban, és az angyali üdvözlet szavaiban: "áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus". A középkor látomásos festőinek fatábláin a faistenanya képzete ismét kivirágzik. SZüz Mariához az Isten küldvén, Gabriel Angyallal Szent Szüzet köszöntvén, Idvözli, kedvét jelentvén. Oh Szüz! meg-ujjúl Világ nevedben; A' föld kereksége meg-épül nemedben; Mert Istent fogadsz méhedben.
[4] A gazdák szerint ha a gyümölcsoltást (vagy szemzést stb. ) ezen a napon végezzük, akkor a növény meg fog maradni és jó termést hoz a jövőben. Források [ szerkesztés]
Bár ezekben a napokban elővigyázatosságból a legtöbben otthon tartózkodunk, a napfény, a tavasz és az ébredő természet bizonyára mindannyiunk figyelmét felkelti és mindannyiunknak feltöltődést jelent. Március 25. most ugyan szokatlan hideggel érkezett, a kereszténység, a néphit és a gazdasági év mégis ebben az időpontban köszönt különleges fordulópontot: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van. Gyümölcsoltó Boldogasszony háttértörténete A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. " Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek? " Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: "A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. " A 'gyümölcsoltó' szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.
Szép liliomszál, szüzek virágja. Könyörögj érettünk, istennek anyja. Ó mely ékes vagy Mária, bűnösöknek szószólója.
A' Szent Lélektül Kisded kezdödik; Dávidnak székire mint Király tévödik; Országa nem végezödik. Kormány Vera: Március Szent István Társulati Biblia A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. " E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége. " Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek? " Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: "A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával.
Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen. " Mária így válaszolt: "Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint. " Erre az angyal eltávozott. Bocsáttaték Gábriel angyal Istentől Galileának várasában, kinek neve Názáret, férfiúnak jegyzett szűzhez, kinek vala neve József, Dávidnak házából. És a szűznek neve Mária. (…) Ezenképpen ez mennyei fülemile, szent Gábriel arkangyel, mikoron megéneklé az mézzel folyó édes éneket, azaz az Ave Mariát, akkoron Istennek fia leszálla mennyországból az szűznek méhében, az mi idvességünknek mívelködésiért. (…) Minémű legyen avagy volt Gábriel arkangelnak jeleneti asszonyonk Máriához, kiről lehetnek négy elmélködésök avagy gondolatok. Első elmélködés az angelnak bemenéséről. Másod elmélködés az szűz Máriának foglalatosságáról. Harmad elmélködés az szűznek állásáról. Negyed elmélködés az angelnak látásáról.
Nagykanizsa mellett van az előkelő Inkey-család szép barokk, szépen felújított kápolnája. Máig mesélik, hogy az egyik Inkey báró féktelen gőgjében elhatározta, hogy éppen ezen a napon vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelső kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Bezárkózott előlük a szobájába, de hiába. Szenvedéseibe belepusztult, és felravatalozták. Reggelre azonban már csak a csontjai maradtak meg a koporsóban. A család engesztelésül építtette azután a kápolnát. Bánóc (Banovce) mellett egy szlovák faluban történt, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, tehát a nagyböjt kellős közepén este egy házban zeneszó mellett vígan táncolt a falubeli fiatalság. Egyszer csak, amint javában táncoltak, megjelent a szobában egy fehér asszony, nyilván Mária, és a zenészektől azt kérdezte: Játszotok? Játszunk – felelték ezek. Az asszony: hát csak játsszatok! Azután a táncolóktól kérdezte: táncoltok? Táncolunk – mondták ezek rá nagy vígan.
A család a monda szerint engesztelésül emelte a kápolnát. Az ünnephez analógiás hiedelmek is társultak. A dél-magyarországi bolgárok, bunyevácok körében elterjedt volt az az elképzelés, hogy a téli álmukból felébredő fák éltető nedvvel teltek meg, így az ünnep napján vörösbort ittak, ekképpen szaporítva vérüket. A szokást idővel a környékbeli magyarok is átvették. A Bánátban még pattogatott kukoricát is készítettek, hogy rábírják a természetet a rügyfakadásra. E hiedelmek nem meglepőek annak fényében, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony és az Angyali Üdvözlet a kezdődő, kibontakozó élet csodája, ezáltal a tavasz misztériuma. A paraszti világban ezen a napon kezdődött az újév. Ez az ünnep a termékenységet szimbolizálta, amelyet például a Tiszaliget faluban (korábban Ószentiván) ismert hiedelem is bemutat: eszerint, ha egy asszony magzatra vágyakozott, akkor ezen a napon kellett érintkeznie urával, hogy megfoganjon és gyermeket szülhessen. Szimbolikája és jelentése mai modern társadalmunknak fontos példa.