k mmi. (Adat tár, könyvek) Nyomdai munkák: RIK-U Kf. ISBN 978- 61 5-5757 -26- 6 ISSN 1022-0283
Általánosságban rögzíthető, hogy a tartásdíj, gyermektartásdíj iránti követelések 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthetők. Fotó: Csudai Sándor - Origo A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján azonban 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre akkor is indítható végrehajtás, ha a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. Büntetőjogi vetület A gyermektartás fizetésének elmulasztása nem csak a gyermek jólétét veszélyeztetheti, hanem adott esetben bűncselekményt is megvalósíthat. A büntető törvénykönyv értelmében, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben a fizetési kötelezettségnek a kötelezett az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig eleget tesz, úgy az elkövető nem büntethető ezen bűncselekmény miatt – hangsúlyozta végezetül a D
Közvetlen bírósági letiltás esetén a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. Ebben az esetben sem kerül végrehajtóhoz az ügy, amely a megtérülés gyorsaságát hivatott biztosítani. Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni. Végrehajtási szabályok Főszabály szerint, ha a végrehajtó az adós munkabérére letiltást vezet, a munkabér 33%-a vonható le havi rendszerességgel. Tartásdíj iránti követelés esetén azonban a munkavállalói munkabérnek már az 50%-áig terjedhet a levonás. A munkabérhez hasonlóan a nyugellátás 50%-a is levonható gyermektartásdíj iránti követelés behajtása érdekében. Lényeges továbbá, hogy amennyiben az adós baleseti táppénzre, táppénzre, GYED-re, CSED-re vagy álláskeresési járadékra jogosult, ez az összeg is végrehajtás alá vonható, legfeljebb 33% erejéig.
Források: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Ábrányi Emil Helytörténeti gyűjtemény, Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre Magyar Színművészeti Lexikon. Az 1929–1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent kötet internetes változata Omnia. Ábrányi Emil
rendelet módosítása 2. § A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. rendelet [a továbbiakban: 442/2012. rendelet] 2. § (1) bekezdése a következő 9a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) "9a. társított (kompozit) csomagolás: olyan csomagolás, amely különböző anyagok kézi erővel szét nem választható két vagy több rétegéből áll, egyetlen integrált egységet képezve, amely egy belső tartályból és egy külső burkolatból áll, amelyet ennek megelelően töltenek meg, tárolnak, szállítanak és ürítenek ki;" 3. § A 442/2012. rendelet a következő 2a. alcímmel egészül ki: "2a. Csomagolási hulladék a körorgásos gazdaságban 2/A. § (1) A csomagolási hulladék képződésének megelőzését és a csomagolás környezetre gyakorolt hatásának minimálisra csökkentését a hulladékról szóló 2012. törvény (a továbbiakban: Ht. ) 5. mellékletével összhangban kell elérni. (2) A hulladék ká vált társított csomagolást elkülönítetten kell gyűjteni. "
Ez azt is jelenti, hogy a végrehajtók a jövőben bértáblák alapján meghatározott bért, juttatást kapnának az államtól, ezenkívül a különféle végrehajtói díjak és költségek is csökkennének. Ezzel a párt azt szeretné elérni, hogy "a végrehajtók ne az emberek sanyargatásából tegyenek szert több 100 millió forintos éves bevételre és hagyjanak fel az adósellenes magatartásukkal". Fiszter szerint az adósságot meg kell fizetni, a kötelezettségeket teljesíteni kell, de azt is le kell szögezni, hogy a végrehajtás állami, non-profit feladat, nincs szükség a mögötte megbúvó népnyúzó, sokszor maffia-módszereket alkalmazó végrehajtókra és a hatalmukat bebetonozó, átláthatatlan jogszabályokra.
M AG YA R K Ö Z LÖ N Y • 20 21. év i 55. sz ám 2091 III. Kormányrendeletek A Kormány 158/2021. (III. 31. ) Korm. rendelete a körorgásos gazdaságra történő átállás érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontjában, a 2. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjában, a 3. § (1) bekezdés 13. pontjában, a 4. § (1) bekezdés 6. pontjában, az 5. és 12. pontjában, a 6. pontjában, a 7. és 14. pontjában kapott elhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott eladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29. rendelet módosítása 1. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 2. A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012.
A család összefogott a házaspárért, fölajánlott 2, 8 millió forintot a tartozást megvásárló cégnek. Levelezni kezdtek, amiből az derült ki, hogy bár a zrt. figyelembe veszi az adósok szociális helyzetét, egészségi állapotát, azt a megoldást fogadja el csak, ha a rokonok egy összegben kifizetik, amit fölajánlottak, Fábiánék pedig vállalják, hogy minden hónap tizedikéig 150 ezer forintjával törlesztik az adósság fennmaradó részét. Végül személyesen, ügyvéd segítségével tárgyalva abban maradtak, a család és a zrt. együtt eladja a lakást, a cég a vételárból megkapja a követelését, Fábiánék pedig ezzel megszabadulnak az adósság terhétől, és még pénzük is marad – legalábbis a család és az ügyvéd így emlékezett a megállapodásra. A cég azonban utóbb olyan emlékeztető levelet küldött nekik a tárgyalásról, hogy az adós tudomásul veszi, az eljárás során elveszítheti a zálogtárgyat, a tartozása azonban még fennállhat. A család ügyvédje jelezte, nem ebben állapodtak meg. A huzavona folytatódott. Bár közben a házaspárnak megint lett munkája, és fizették a részleteket, a baj nem hárult el a fejük fölül.