De neves magyar írók is rossz hírét keltették Báthory Erzsébetnek. Mikszáth Kálmán Csejte vár és asszonya című elbeszélésében Báthory Erzsébet olyan erővel üti arcon szolgálólányát, hogy "annak vére kiserkent, és az ő arcára freccsent". Az úrnő észrevette, hogy bőre a vértől virulóbbá vált. "Így támadt benne a szörnyeszme, leányok vérében mosdani. " Ady Endre pedig azt a történelmi pletykát idézte fel, hogy Báthory Erzsébetből szadizmussal kevert leszbikussága hozta volna ki az "állatot", ezért becézte őt "kannak" Rengj csak, föld című versében. ( A témáról bővebben a HVG 2005. 37. számában olvashattak. ) A Báthory Erzsébet rehabilitációját sürgető történészek egyébként már választ találtak arra, miért kellett kivonni a forgalomból Nádasdy Ferenc özvegyét. A három részre szakadt Magyarországon a Magyar Királyság területén azoknak, akik a Habsburgok híveinek számítottak, érdekei ellen való volt, hogy az erdélyi fejedelemség erőre kapjon. Márpedig Báthory Gábor, Báthory Erzsébet unokaöccse tehetségesen uralkodó fejedelemnek bizonyult, mígnem 1613-ban meggyilkolták.
Értékelés: 176 szavazatból A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.
Az ország egyik leggazdagabb nemesének párját övező legendák között szerepel, hogy - fiatalságát megőrizendő - szűz lányok vérében fürdött, illetve kedvélt lelte szolgálólányai megkínzásában. © Több rém-, sőt szexfilm is meglovagolta már Báthory Erzsébet állítólagos perverzitását - köztük a festő lánya, Paloma Picasso főszereplésével készült Erkölcstelen mesék című, 1974-es erotikus mozi -, de Jakubisko mást ígért. Az itthon elsősorban az Ezeréves méh című, egy szlovák család három nemzedékének történetét elmesélő filmje révén ismert rendező azokra a paradigmaváltó történeti munkákra hivatkozik, amelyek a grófnő rehabilitációját tartják szükségesnek. Báthory Erzsébet mai védői szerint már az is árulkodó jel, hogy sosem indítottak pert ellene, a kor egyik legnagyobb hatalmú főurának özvegye ellen. A bűnösségét alátámasztani igyekvő jegyzőkönyvek csak a négy szolgálója elleni tanúvallomásokat tartalmazzák. De azokkal sem stimmel minden. A per iratait 1980-ban vizsgálva először Benda Kálmán történész találta gyanúsnak a szemtanúk hiányát - a tanúk csak mástól hallottak a tortúrákról -, és hogy az egyetlen, kínzásokat túlélő lányt be sem idézték.
A per akár "kitalált vagy felnagyított vádakra is épülhetett" - következtetett Benda. A Benda és más történészek munkáinak hatása teljességgel érződik a filmen: a szolgálókat kényszervallatták, a tanúkat beszervezték. Ugyanakkor a filmben Báthory Erzsébet dühkitörései érthetetlen módon többször is emberi életet követelnek, mintha mégis igazuk lenne a tanúknak. A mozi ráadásul kínosan erőltetett traumával magyarázza a grófnő eszelős metamorfózisait: a történelmi szakkönyvek szerint egyébként családszerető Nádasdy gróf olyan hévvel erőszakolta volna meg feleségét, hogy az elvetélt. E kitalációnak semmi történeti nyoma, csupán a rendező érthetetlen agyszüleménye, más, szóban forgó legendák eredetét azonban már kiderítették. Az egyik első elemző, Túróczi László jezsuita atya 1729-ben írt ellenreformációs tanmeséje az egyik ludas: a valójában protestánsnak született Báthory Erzsébetet szerinte az sodorta bűnbe, hogy "kézfogójakor elhagyta katolikus hitét". Másban is túllőtt a célon: megteremtette azt a legendát, hogy Báthory Erzsébet a szerencsétlen leányok vérében fürdött - nem törődve azzal, hogy ilyesmi fel sem bukkan a jegyzőkönyvekben, nyilván már csak azért sem, mert a vér gyors alvadása miatt lehetetlen is lenne kivitelezni.
Báthory - A legenda másik arca (magyar előzetes) - YouTube
Rólunk Szórakozz szabadon. Nézd meg kedvenc online filmed vagy sorozatod korlátok nélkül! Írd be a keresőbe kedvenc online filmed vagy válassz a kilistázott tartalmok közül! Az oldalon teljes filmek széles körű választékából választhatsz. A filmek online elérhetőek, így néhány kattintást követően máris nézheted az online filmeket.
E sztori sincs meg hiba nélkül: a filmmel együtt rezdül, hogy a manierista olasz művész valóban ugyanabban az évben halálozik el, mint ahogy "kedvese" fogságba kerül, ám Caravaggio feltehetően homoszexuális volt, ráadásul nem is igazán szignózta festményeit. Kézi Róza