Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a gyermeknek törvényben foglalt joga van a nagyszülővel tartani a kapcsolatot, így hétköznap vagy hétvégén, illetve a szünetekből le lehet választani olyan napokat, amikor az unoka a nagyszülőkkel lehet. "A kapcsolattartásra a nagyszülő jogosult" - ezt mondja ki a törvény Az eljáráshoz többek között a Polgári Törvénykönyv, továbbá a 149/1997 (IX. 10. ) Kormány rendelet szolgáltatja a jogalapot, amely szerint "A kapcsolattartásra a nagyszülő jogosult". A szabályozás értelmében a kapcsolattartás célja a családi kapcsolat fenntartása, hogy a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A kapcsolattartás joga magába foglalja a gyermek szokásos tartózkodási helyén történő meglátogatását, meghatározott időtartamú elvitelét, továbbá a telefonos kommunikációt. Még többet a nagyszülő láthatási jogáról korábbi cikkünkben olvashatsz, kattints ide: Meg lehet-e tiltani a nagyszülőnek, hogy láthassa az unokáját?
Hogy történik az ügymenet lefolytatása? Az ügyintéző felkeresi a gyermeket nevelő szülőt/szülőket és tárgyalást tart. A gyámhivatal az első tárgyaláson a kapcsolattartást a felek egyezségével törekszik rendezni. Tapasztalom, hogy néha elegendő egy alkalom, ahol a felek elmondhatják felgyülemlett sérelmeiket, és az unoka érdekében végül egy kompromisszumos egyezség születik, amelyet aztán végrehajtható határozatba foglal a hivatal. Ha mégsem születne egyezség az első tárgyaláson, lehetőség van arra, hogy a felek képzett mediátor segítségét vegyék igénybe. Végül, ha a helyzet sürgető megoldást igényel, akkor az eljárást lefolytatja a gyámhivatal és a gyermek érdekét szem előtt tartva, belátása szerint dönt. A bizonyítási eljárás kulcsfontosságú Annak érdekében, hogy a tényállást feltárja a gyámhivatal, a megfelelő és szükséges bizonyítást lefolytatja. E körben meghallhatja a feleket. Ha a gyermek megfelelő életkorban van, akkor személyesen, szükség esetén pszichológus szakértő útján hallgatja meg.
A gyámhatóság pszichológust rendelt ki, aki véleményében – a gyermek érdekére tekintettel – a nagyszülőkkel való kapcsolattartást fontosnak minősítette, és havi egy napban javasolta megállapítani a kapcsolattartás idejét. A gyámhatóság határozatában a nagyszülői kapcsolattartást havi egy napban meghatározta. Határozatában fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szülő és a nagyszülő közötti rossz viszony az anya által előidézett okokra vezethető vissza, ebben a nagyszülőknek semmilyen szerepük nem volt. A pszichológus szakértő előnyben részesítette a nagyszülői kapcsolattartást. Egy másik ügyben az apai nagyszülő kérte, hogy az elsőfokú gyámhivatal szabályozza a tíz éves unokájával történő kapcsolattartást, mivel azt az anya nem biztosítja. Az anya álláspontja szerint csak a saját lakásában, ellenőrzött körülmények között tudja elképzelni a kapcsolattartást, mivel a nagyszülői körülmények nem alkalmasak a kislány ott tartózkodására. Az anya állítása szerint a nagyszülők rendszeresen fogyasztanak alkoholt, és a kislány fél a nagyszüleitől.
Figyelt kérdés Apai nagyszülők 1/25 anonim válasza: 68% Joguk van látni az unokát. Ha a szülők nem engedik, akkor lehet pereskedni. 2019. szept. 15. 15:53 Hasznos számodra ez a válasz? 2/25 anonim válasza: 100% Van nagyszülő láthatási jog is. Normális családban a nagyszülók is részese az unokák életének. Ha nem normális a család, ott a legtöbb nagyszülő nagy ívben tojuk az unokájára. De ha a nagyszülő rossz viszony ellenére is akarja a kapcsolatot az unokával, akkor hivatalosan kérhet nagyszülő láthatási jogot. Amit többnyire meg is kapják hacsak nincs nyomos indok, hogy elutasítsák. 15:53 Hasznos számodra ez a válasz? 3/25 anonim válasza: 100% Kissé fura kérdés. Látogatni, törődni vele, stb., ilyen általános dolgok, a nagyszülők normális esetben törődnek és szeretik az unokájukat. Mindegy, melyik ágról, ez cseppet sem számít. Később aztán játszanak, kirándulnak (ha fizikailag bírják), tanulnak velük, meg minden egyéb pozitív tevékenységet csinálhatnak együtt. 15:53 Hasznos számodra ez a válasz?
Ha a szülők együtt élnek, és a gondozás, nevelés jogát együtt gyakorolják, a nagyszülőkkel való kapcsolattartás természetes módon történik. Ha azonban a szülők házassága felbomlott, általában a külön élő szülő családjában merül föl a nagyszülői kapcsolattartási igény, és a gyermek részéről a jogosultság. A gyermek a saját jogán jogosult a nagyszüleivel kapcsolatot tartani. A gyermeknek a nagyszülőkkel való kapcsolattartása önálló jog, és ha a nagyszülők a szülőkkel rossz viszonyban vannak is, ez oknál fogva nem, csak a gyermek érdekében korlátozható a kapcsolattartási jog. A nagyszülőket a gyermek láthatásától, kapcsolattartástól csak akkor lehet elzárni, ha a kapcsolattartás nem szolgálja a gyermek érdekét. Egy perbeli esetben a felperes nagyszülő nem nyugodott bele a lánya kifogásolt életvitelébe, és a nagyszülők között így a kapcsolat megromlott. Az anya elzárta a nagyszülőket a kapcsolattartástól. A nagyszülők ebbe nem nyugodtak bele, és kérték a gyámhatóságtól a kapcsolat szabályozását.