Mivel nincs két egyforma eset, így nincs két egyforma kártérítés sem. A súlyos személyi sérüléses balesetek kártérítési összegének meghatározásához nem léteznek általános érvényű kalkulátorok sem. Itt szó szerint kell érteni, hogy minden körülményt, minden egyes orvosi leletet egyedileg kell mérlegelni. Hogyan érhető el magasabb összegű kártérítés súlyos személyi sérülés esetén? A kártérítési összeg megállapításához a kulcsszó a szakszerűség és az alaposság. A kártérítési összeget három tényező határozhatja meg: a sérülés súlyossága és annak gyógytartama, a sérült végső egészségi állapota, egészségkárosodásának mértéke, történt-e maradandó személyi sérülés a csatolt orvosi és más dokumentáció alapossága, részletessége. Fontos szem előtt tartanunk, hogy kártérítést csak arra a kárra kaphatunk, amire kárigényt nyújtottunk be. Ezért lényeges, hogy a teljes eljárás, a gyógykezelés, rehabilitáció valamennyi költségét pontosan vezessük és dokumentáljuk. Minél részletesebb, pontosabb ez a dokumentáció, annál nagyobb eséllyel sikerül a költségeket figyelembe vetetni a baleseti kártérítési folyamat során.
Például a baleset miatt olyan műtétre került sor, amit a sértett korábbi, baleset előtti állapota nem indokolt volna. A fentiekben tehát a büntető-eljárás során készült orvosszakértői véleményeket, és azok fontosságát emeltem ki. A büntetőügyek elhúzódása azonban nincs összefüggésben a kártérítési igények érvényesítésével. A két eljárás ugyanis párhuzamosan zajlik. Hozzászólások új hozzászólás
A nem vagyoni kártérítés összegszerűsége terén mára már kialakult egy viszonylag egységes bírói gyakorlat. A bíróságok, és a biztosítók is a kár összegszerűségének megállapításakor általában figyelembe veszik a sérülés nagyságát, maradandó voltát, halálesetkor a halott életkorát, a hozzátartozói kapcsolat szorosságát. Szakszerű, ügyvédi segítség Mint az élet más területein, itt is igaz, hogy amit nem kérünk, azt önként csak nagyon ritkán adják. Éppen ezért ha a kártérítési eljárás során Önnek már a kezdetektől szakszerű segítsége van, aki olyan dolgokra, és kártérítési tételekre is gondol, amelyekkel Ön esetleg nem számol, számottevően magasabb kártérítési összegre is számíthat, nem beszélve arról, hogy egy tapasztalt segítő a kárrendezési folyamatot is lényegesen meggyorsíthatja, hiszen tudja, hogy mit kell kérni, és ahhoz milyen iratokat kell benyújtani. Hívjon bizalommal! » Kapcsolat Legfontosabb kártérítési tudnivalók A biztosítók az előterjesztett kárigényhez képest teszik meg egyezségi ajánlatukat, amellyel a kárrendezési eljárás viszonylag gyorsan, és a hosszadalmas peres eljárás elkerülésével lezárható.
Közlekedési balesetek esetén a szándékosság talán nem fordul elő. Gondatlanságból azonban okozhat testi sértést vagy súlyos testi sértést bármelyik járművezető. A 8 napon túl gyógyuló, gondatlanságból elkövetett testi sértés büntetése 1 évig terjedő szabadságvesztés lehet. Életveszélyes sérülés okozása esetén ugyanez 5 évig is terjedhet. Súlyos személyi sérülés kártérítési hazai gyakorlata a kötelező biztosítás terhére Ha a vétlen gyalogos, kerékpáros, motoros, autóvezető vagy annak utasa személyi sérülést szenved, a biztosítók a KGFB terhére történő kárrendezés során a fenti Btk. szerint kategorizálják a személyi érülések súlyosságát. Minden személyi sérüléses közlekedési balesethez kötelező rendőrt hívni! Könnyű, tehát 8 napon belül gyógyuló személyi sérülés esetén a rendőrség közlekedési szabálysértési eljárást folytat le. Súlyos, tehát 8 napon túl gyógyuló személyi sérüléses közlekedési baleset esetén a károkozóval szemben büntető eljárás indul. A büntetőeljárás során az ügyész lehetőséget adhat közvetítői eljárásra is, mely során – a károkozó által esetlegesen felajánlott – jóvátételi összeg a károsultat illeti.
Ügyfelünket a zebrán történő áthaladásakor egy gépjármű elgázolta. A balesetet követően eszméletlen állapotban, súlyos sérülésekkel mentőautó szállította kórházba, ahol az intenzív osztályon elvégezték az azonnali szükséges műtétet. Ügyfelünk a baleset során agyrázkódást szenvedett, és több csontja is eltörött. A szeméremcsont törése miatt azonnali műtétet kellett rajta végrehajtani, melynek során 4 csavar beültetésére került sor. A vétkes gépjárművezető ellen büntetőeljárás indult, melynek során a bíróság jogerősen megállapította bűnösségét maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében. A baleset következtében – a büntetőeljárás során kirendelt igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapítása szerint – ügyfelünk 10-14%-os egészségkárosodásban kifejezhető maradandó fogyatékosságot szenvedett el. A baleseti járadék megállapítására irányuló közigazgatási eljárás során beszerzett másodfokú (jogerős) szakhatósági állásfoglalás ugyanakkor 35%-os össz-szervezeti, és 21%-os baleseti eredetű egészségkárosodást állapított meg.
Írta: Király Szilvia | 2012. augusztus 29. Gyakran hallom ezt a kérdést azoktól az ügyfelektől, akik balesetben megsérültek. A személyi sérülést szenvedett személyeknek ugyanis gyakran több orvosszakértői vizsgálaton is meg kell jelenniük, ami nem kevés fáradsággal járhat. Nem beszélve arról, hogy sokan ezt csak a biztosító időhúzásának tekintik. Úgy gondolják, hogy a biztosítónak addig sem kell fizetnie. Nem értik, miért nem elég egy vizsgálat, miért nem tudja a biztosító annak a megállapításait felhasználni. A több vizsgálat azonban nem csak a biztosítónak fontos, a károsult érdekeit is védi. Nézzük meg miért! Az első szakvélemény Ha a baleset során személyi sérülés is történt, akkor büntetőjogi szempontból azt kell a rendőrségnek először eldöntenie, hogy a sérülés 8 napon belül gyógyult-e. A törések eleve 8 napon túl gyógyulnak, de ilyenek a szalagszakadások is. Ilyenkor a rendőrség hivatalból kórházi látleletet kér, ami tartalmazza a várható gyógytartamot. De vannak olyan jellegű sérülések, aminek gyógytartamát előre nem lehet megállapítani.
Ezért a szabálysértési határozatot hatályon kívül helyezték és új, büntető-eljárást indítottak a baleset okozójával szemben. Az így készült orvosszakértői véleményt már a biztosító is elfogadta, és a károsult a pár tízezer forint helyett, milliós összeghez jutott. Érdemes-e kivizsgálni a később jelentkező panaszokat? Mindenképpen, hiszen soha nem lehet tudni, hogy a panaszok a baleset miatt alakultak ki vagy sem. Hangsúlyozom, hogy a fenti esetben csupán egy orvosi látleletet állítottak ki a sértett állapotáról, és személyes vizsgálat csak később történt. Személyes orvosi vizsgálat esetén a tévedési esély nagyon kicsi. Az ehhez hasonló esetekben azonban az is előfordulhat, hogy a személyes vizsgálat azt állapítja meg, hogy a későbbi tünetek nincsenek okozati összefüggésben a balesettel, hanem más ún. sorsszerű (természetes okú) megbetegedés következményei. Ilyen esetben további kártérítés nem jár, hiszen a panaszok nem állnak a balesettel okozati öszefüggésben. Jár azonban kártérítés akkor is, ha a sorszerű megbetegedésben állapotrosszabbító hatása volt a balesetnek.
Ilyenkor a rendőrség a rendelkezésre álló orvosi iratokat szakértőhöz küldi, aki meghatározza az ún. előre látható gyógytartamot. Ilyenkor személyes vizsgálat nem történik, csak az orvosi iratokból von le következtetéseket a szakértő. Ez a rendőrség számára azért fontos, mert a 8 napon belül gyógyuló sérülések esetén szabálysértési, míg 8 napon túl gyógyuló esetén, büntető-eljárást kell indítaniuk a baleset okozójával szemben. Azt pedig gondolom nem kell magyarázni, hogy az okozó szempontjából nem mindegy milyen büntetésre számíthat. Orvosi vizsgálat a büntető bírósági szakban Ha a sérülés súlyos volt, vagyis a tényleges gyógytartam meghaladja a 8 napot, akkor azt kell vizsgálni, hogy a sérült állapota mikor lesz végleges. Vagyis mikor adható arról végleges szakvélemény. Addig amíg a sérült állapotában javulás, vagy ellenkezőleg, esetleges szövődmények miatt további állapotromlás várható, addig végső szakvélemény nem készülhet. Természetesen a szakértő is csak megbecsülni tudja ilyenkor a várható gyógytartamot, ez egyénenként változhat.
A kgfb-törvény ezzel együtt nem foglalkozik a súlyos személyi sérülés kérdéseivel. Egy esetben tesz róla említést. Ha egy ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, akkor a Kártalanítási Számla kezelője a károsult gépjárművében okozott károkat is megtéríti. Teljesen eltérő módon osztályozza a személyi sérüléseket a Büntető törvénykönyv. A Btk. nem használja a " súlyos személyi sérülés " kifejezést. Ez a törvény 8 napon túl és 8 napon belül gyógyuló testi sértést különböztet meg. Értelemszerűen a balesetre való hivatkozás sem fordul elő a törvényben, hiszen ez a törvénykönyv a bűncselekményekkel foglalkozik. Személyi sérülés a Büntető törvénykönyvben A Btk. 164. § szerint, aki más testi épségét vagy egészségét megsérti, az testi sértést követ el. Ha ez a sértés 8 napon belül gyógyul, akkor 2 évig, ha 8 napon túl, akkor 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz, akkor 2-8 év lehet a büntetés. Fontos korlátozás, hogy a könnyű, azaz 8 napon belül gyógyuló testi sértés hivatalból nem, csak magánindítványra büntethető.